Programok
NyomtatásTovábbküldés e-mailben
A videojátékok alkalmazása a történelem oktatásában


Tudományterület: Bölcsészettudományok

Szervező: Debreceni Egyetem

Cím: 4032 Debrecen, Egyetem tér (DE - Főépület (Egyetem tér 1.)) - Térkép ide kattintva érhető el


Időpont(ok):
Erre az eseményre nem szükséges előzetes jelentkezés.

18:00-19:30
A program nem regisztrációköteles.


Elméleti kérdések a videójátékok felhasználásáról a történelem oktatásában, valamint a külföldi szemináriumokon történő alkalmazásának kritikai vizsgálata

Vas János

 

Az egyre gyorsuló ütemben fejlődő szórakoztatóipar kihat az élet minden területére, így az oktatásra, mivel ezeknek a termékeknek a fogyasztói köre legnagyobb részben a középiskolai-egyetemi korosztályhoz tartozik. A sorozatok, filmek, könyvek, képregények és talán legnagyobb részben a videójátékok azok az eszközök, amelyekből a diákok a legtöbbet tanulhatnak nem csupán idegen nyelveket, de akár történelmet is. Persze a videójátékok esetében érdemes erősen kritikai megvilágítás alá helyezni mind a felhasznált történelmi anyag hitelességét, mind pedig azt, hogy ezeket az alkotásokat mennyi és milyen szintig lehet forrásként tekinteni. Külön vizsgálandó elem az is, hogy milyen formában lehet ezeket integrálni a tananyagba, mennyi időt lehet az órákból ezeknek a feldolgozására fordítani, valamint hogy milyen határai vannak a videójátékok felhasználásának. Érdemes megvizsgálni ezekben a kérdésekben magukat a játék mechanizmusait is, azt, hogy mit szeretne elérni a játékossal, mennyire szeretné bevonni őket a különböző történelmi korok átélésébe, valamint hogy mennyi interakciót és szabadságot kíván a narratíva biztosítani a játékosoknak: ők irányítsák-e szabadon a történet fonalát, vagy pedig meghatározott pályán haladnak a narratív elemek. Ezekkel az elméleti kérdésekkel már megannyi szakirodalom foglalkozik külföldön, amelyeknek tanulságait magam is megpróbálom felhasználni, különös tekintettel arra, hogy milyen korábbi tapasztalatokkal érdemes belevágni egy kezdő kutatónak és tanárszakos hallgatónak, mint például én is az elméleti kérdések és a gyakorlati eredmények szintézisébe. Ehhez az egyik legfontosabb fogódzót az Akron Egyetem (Akron, Ohio, Amerikai Egyesült Államok) egyik professzora, A. Martin Wainwright nyújtja, aki csaknem harminc oldalas tanulmányban számolt be szemináriumi tapasztalatairól, amelyet videójátékok során jegyzett. A professzor a The History Teacher egyik 2014-es számában közölt „Teaching Historical Theory through Video Games” című publikációja szolgál a vizsgálatom gerinceként, amelyben minden fontosabb eredményről beszámol, amikkel a szemináriumai során találkozott. A tanulmány foglalkozik a tanulók szociokulturális profiljával, a kurzusok megvalósításával és implementálásával, továbbá hét témára osztja fel az anyagát és tapasztalatainak megvitatását. A tanulmány megfelelően részletezi, hogy milyen nehézségekkel nézett szemben a kurzusok során, valamint miket tudott átadni a diákoknak, milyen elméleti kérdésekkel voltak képesek a tanulók megbirkózni a kurzusok végére, amelyeket a végén összegzően le is zár. A kritikai vizsgálatot erősítendő, Wainwright a tanulmány végén csatolja a sillabuszokat, amelyekkel további segítségeket nyújt ahhoz a tanárkollégái számára, miként is tudják a témát hasonló módon feldolgozni. A kritikai vizsgálatomban ezen pontok és módszertani célkitűzések mentén igyekszem választ keresni arra, miként lehetne az oktatásban a Wainwright által kidolgozott módszert alkalmazni a magyarországi oktatásban, valamint a tanulmány alapján csoportosítom az ő felvetései szerint a videójátékok fajtáit, ugyanis különös tekintettel a játékok alapmechanikájára, illetőleg a történelemoktatásban való alkalmazásra. Az előadásban és a publikációban röviden megemlítem még Kurt Squire „Video Games in Education” című tanulmányát is,[1] felhasználva az ő értelmezését a videojátékoknak az oktatásban betöltött szerepéről, majd pedig egy rövid összegzést szeretnék adni arról, hogy ez a tanulmány milyen tapasztalattal szolgálhat a témát kutatók számára. A hely- és időhiány miatt az elméleti kérdések fő részével csak röviden foglalkozok, ám éppen annyira elég, hogy kontextusba helyezzem a dolgokat. A kutatásom első fázisának befejeztével, vagyis az elméleti kérdések és a gyakorlati vizsgálatok kritikai megvizsgálása után én magam is belekezdhetek a saját kutatási témámnak szánt Assassin’s Creed sorozat történelemoktatásba való integrálásának lehetőségeivel, amely a jövőbeli PhD kutatásom során egyik alappillére lesz, hiszen én magam is szeretnék majd hasonló szemináriumokat és kurzusokat tartani majd hasonló témákban. Ezeknek a kiépítése és megvizsgálása pedig hosszú folyamat ugyan, de jelentős előrelépés lehet a hazai történelemoktatás számára is, hiszen Magyarországon eddig még nem sikerült felmérni ezeknek a szórakoztatóipari termékeknek a hasznát, pedig az egyszerű óraközi megjegyzéseken kívül ezek a produktumok egyre inkább segíteni fogják a jövőben a fiatalok oktatását. Természetesen ezeknek a termékeknek a használata nem helyettesítheti sem a tankönyveket, sem pedig a történészi szakmunkák jelentőségét az oktatásban. De arra mindenképp hasznos lehet, hogy az egyre inkább vizuális profilú diákok nagyobb kedvet kapjanak mind a történelemtanuláshoz, mind pedig ahhoz, hogy az alapvetően tényorientált felfogású történelemoktatás egy igazi gondolkodást elősegítő, a miértekre választ kereső, valamint a globális kohéziókkal és folyamatokkal tisztában lévő diákokat tudjon mind a munkaerőpiacra, mind a kutatópályákra, mind pedig az egyetemekre bocsátani. Ez pedig nem csak a digitális analfabetizmus visszaszorítása miatt fontos, hanem az interdiszciplináris kapcsolatok és kutatások kiépítése miatt is, hiszen az egyre növekvő tudásanyag miatt, ezen interdiszciplináris keretek között zajló kutatásoké lesz a jövő.

 


Helyszín: Főépület XII. terem

DE Főépület, XII. terem


Főszereplő(k):

  • Bradács Gábor
  • Vas János



Vissza az előző oldalra
Keresés:  
A videojátékok alkalmazása a történelem oktatásában

Ha szeptember, akkor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA! 

2017. szeptember 29. (péntek) 

Ezen a délutánon és estén megismerkedhettek a kutatói munka szépségeivel és izgalmával. Megtudhatjátok, hol és hogyan dolgozik egy kutató, milyen kihívások érik, és hogyan küzdi le a nehézségeket?

 

Miről is szól ez a nap?

 

Arról, hogy a kutatók sokfélék, lehetnek laborban dolgozó, fehér köpenyes, szemüveges, kissé szórakozott professzorok, de lehetnek álmodozó fiatalok, dinamikus középkorúak, férfiak vagy nők is; és (időnként) dolgozhatnak autógyárban, búzamezőkön, tisztatérben, öntödében, az afrikai szavannán, csillagvizsgálóban, óceánjárón vagy egy vulkán tetején.

 

A Kutatók Éjszakájára minden korosztályt várunk látogatóként! Az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett eseménysorozat a társadalom minden tagjának bemutatja a kutatás és fejlesztés (K+F) fontosságát és vonzóvá szeretné tenni a kutatói életpályát. Az ovisoktól a nagymamákig mindenki megismerkedhet az innovációs gondolkodás fontosságával.

 

Szeptember 29-én kora délutántól késő éjszakáig, a rengeteg érdekes program során máskor nem látogatható helyszínek is kinyílnak, és bepillanthattok a zárt ajtók mögött zajló, az emberiséget előre vivő új ötletek létrehozásába;

 

Több mint 30 városban, közel 2000 program megszervezésével nem csak szórakoztatni szeretnénk, hanem azt is demonstrálni, hogy a találmányok egy-egy elkötelezett, kitartó és kreatív tudós vagy tudóscsapat munkájának eredményei, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak a tudományos életpályához és az újítások támogatásához.

 

Ha videóhírek, akkor: SciNews!

A Kutatók Éjszakája hivatalos YouTube-csatornája idén is érdekes tudományos és az eseményhez kapcsolódó híreket oszt meg!

 

Kívánjuk, hogy

 

  • minden új látogató találja meg az őt érdeklő érdekfeszítő programokat,
  • idén jusson be a kiszemelt regisztrációköteles programra, akinek ez még nem sikerült,  és 
  • mindenkinek, hogy érezze nagyon jól magát ezen a különleges eseményen!


Írjátok fel a naptáratokba vagy az okostelefonba, hogy biztosan ne felejtsetek eljönni: 2017. SZEPTEMBER 29-én, pénteken, megint:

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA!!!


Az Európai Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság, Marie Skłodowska-Curie programjának támogatásával valósul meg.


Támogatóink: