Programok
NyomtatásTovábbküldés e-mailben
Légyott - ecetmuslicák a mikroszkóp alatt


Tudományterület: Természettudományok

Szervező: MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Cím: 6726 Szeged, Temesvári krt. 62. (Genetikai Intézet, 5. emelet - 539-es labor) - Térkép ide kattintva érhető el


Időpont(ok):
Erre az eseményre nem szükséges előzetes jelentkezés.

18:00-18:40
A program nem regisztrációköteles.
19:00-19:40
A program nem regisztrációköteles.
20:00-20:40
A program nem regisztrációköteles.
21:00-21:40
A program nem regisztrációköteles.


20 FŐ/TURNUS!!!

Laborunkban az érdeklődők beleshetnek az ecetmuslicák miniatűr világába: megtudhatják, hogyan néznek ki ezek a rovarok a mikroszkóp alatt, mutáns muslicákkal találkozhatnak, bepillantást nyerhetnek sejtjeik működésébe, és belekóstolhatnak a velük való munkába, mindezt az autofágia, a sejtes önemésztés szempontjából megközelítve.

Na de miért is jó a sejteknek, ha saját magukat emésztik?

A választ leginkább úgy tudnánk szemléltetni, ha úgy képzeljük el a sejteket, mint kis városokat: épületek, utak, járművek, na és persze több-kevesebb hulladék. Az egyes épületek a sejteket alkotó sejtszervecskék, amelyek lebontásra kerülhetnek, ha adott körülmények között feleslegesnek bizonyulnak. Ha például kevés nyersanyag jut a város gyáraiba, azaz a fehérjéket összeszerelő riboszómákba, nem érdemes azokból túl sokat működtetni, és célszerű őket inkább lebontani. A riboszómákat és az egyéb sejtalkotókat felépítő téglák, az ún. makromolekulák szerencsére újrahasznosíthatóak, csakúgy, mint a sejtműködés során keletkező hulladék, azaz az elhasználódott vagy éppen átmenetileg feleslegessé vált fehérjék. Mindaddig, amíg a sejtek “takarító-szolgáltatása”, az autofágia megfelelően működik, és ezeket a sejtalkotókat összeszedi, majd újrahasznosítási helyükre szállítja, addig azok nem zavarják a sejtek müködését. Ha azonban a folyamat bármelyik résztvevője valamiért meghibásodik, akkor az bizony a sejtműködés zavaraihoz, hosszútávon pedig sejtpusztuláshoz vezet, hasonlatunkhoz visszakanyarodva a virágzó kis város elnéptelenedik a felhalmozódott hulladék és a sok hasznavehetetlen épület miatt. Nem meglepő tehát, hogy az autofágia elégtelen működése az emberi sejtek, nagyobb léptékben pedig az egész szervezet számára káros, és olyan súlyos betegségek kialakulásához járulhat hozzá, mint a rák vagy az idegsejtpusztulással járó Parkinson- és Alzheimer-kór.

Csoportunk ennek az újrahasznosítási folyamatnak a szereplőit vizsgálja az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) sejtjeiben. Ezek a szereplők a takarító-személyzet (az autofágiában részt vevő fehérjék), a hulladékszállító járművek (a lebontásra szánt sejtalkotókat tartalmazó kis hólyagocskák), az újrahasznosító üzem (a lebontást végző sejtalkotók, azaz a lizoszómák), illetve az ehhez az üzemhez vezető utak (a sejt ún. lebontó transzport-útvonalai).

Az ecetmuslica, ez a pici, jelentéktelennek tűnő kis élőlény már több, mint száz éve fontos modellállata a genetikai és sejtbiológiai kutatásoknak, amit többek között az is jól szemléltet, hogy mindeddig hat kutató kapott Nobel-díjat az ecetmuslicán végzett kutatásaiért. Sőt, a 2016-os orvosi Nobel-díjat egy még kisebb élőlényben, az egysejtű élesztőben zajló autofágia kutatásáért ítélték oda Yoshinori Ohsumi-nak. Mind az ecetmuslica, mind pedig az élesztő azért alkalmas kiválóan a laboratóriumi kutatásokra, mert sejtjeik nagyon hasonlóan működnek a mi sejtjeinkhez, így a fentebb bemutatott takarító-szolgáltatás, az autofágia szereplői jól vizsgálhatóak segítségükkel, az így nyert tudás pedig felhasználható az emberi sejtek működésének, illetve egyes betegségek kialakulásának megértéséhez. 


Főszereplő(k):

  • Dr. Varga Kata
  • Dr. Maruzs Tamás
  • Jipa András
  • Ürmösi Adél



Vissza az előző oldalra
Keresés:  

Ha szeptember, akkor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA! 

2017. szeptember 29. (péntek) 

Ezen a délutánon és estén megismerkedhettek a kutatói munka szépségeivel és izgalmával. Megtudhatjátok, hol és hogyan dolgozik egy kutató, milyen kihívások érik, és hogyan küzdi le a nehézségeket?

 

Miről is szól ez a nap?

 

Arról, hogy a kutatók sokfélék, lehetnek laborban dolgozó, fehér köpenyes, szemüveges, kissé szórakozott professzorok, de lehetnek álmodozó fiatalok, dinamikus középkorúak, férfiak vagy nők is; és (időnként) dolgozhatnak autógyárban, búzamezőkön, tisztatérben, öntödében, az afrikai szavannán, csillagvizsgálóban, óceánjárón vagy egy vulkán tetején.

 

A Kutatók Éjszakájára minden korosztályt várunk látogatóként! Az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett eseménysorozat a társadalom minden tagjának bemutatja a kutatás és fejlesztés (K+F) fontosságát és vonzóvá szeretné tenni a kutatói életpályát. Az ovisoktól a nagymamákig mindenki megismerkedhet az innovációs gondolkodás fontosságával.

 

Szeptember 29-én kora délutántól késő éjszakáig, a rengeteg érdekes program során máskor nem látogatható helyszínek is kinyílnak, és bepillanthattok a zárt ajtók mögött zajló, az emberiséget előre vivő új ötletek létrehozásába;

 

Több mint 30 városban, közel 2000 program megszervezésével nem csak szórakoztatni szeretnénk, hanem azt is demonstrálni, hogy a találmányok egy-egy elkötelezett, kitartó és kreatív tudós vagy tudóscsapat munkájának eredményei, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak a tudományos életpályához és az újítások támogatásához.

 

Ha videóhírek, akkor: SciNews!

A Kutatók Éjszakája hivatalos YouTube-csatornája idén is érdekes tudományos és az eseményhez kapcsolódó híreket oszt meg!

 

Kívánjuk, hogy

 

  • minden új látogató találja meg az őt érdeklő érdekfeszítő programokat,
  • idén jusson be a kiszemelt regisztrációköteles programra, akinek ez még nem sikerült,  és 
  • mindenkinek, hogy érezze nagyon jól magát ezen a különleges eseményen!


Írjátok fel a naptáratokba vagy az okostelefonba, hogy biztosan ne felejtsetek eljönni: 2017. SZEPTEMBER 29-én, pénteken, megint:

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA!!!


Az Európai Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság, Marie Skłodowska-Curie programjának támogatásával valósul meg.


Támogatóink: