Felszínformákból olvassa ki a folyómedrekben zajló változások titkait Dr. Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjuk legfőbb tudományos kérdése az, hogy hogyan alakulnak át a hazai folyók az emberi tevékenység hatására és ez alapján milyen veszélyekre számíthatunk a jövőben.

„Ha valaki szeretné jobb hellyé tenni a Földet, például mérsékelni a klímaváltozás hatásait vagy az ember által átalakított természeten szeretne segíteni, geográfusnak, földrajzosnak kell mennie. Engem például nagyon érdekel, hogy milyen mértékben alakítottuk át a folyóinkat az elmúlt 150-200 évben, milyen mértékben szennyezzük napjainkban, és mit lehetne ez ellen tenni” – mutat rá a szakember.

„A folyóvízi kutatásokon belül azt elemezzük, hogy például az ezernyi szigettel tagolt, 100 éve még fonatos Dráva folyó hogyan vesztette el szigeteit, és hogyan vált morfológiailag szegényebbé. A Tisza esetében szintén az a kérdés, hogy hogyan változott a meder és az ártér a szabályozások óta. Azzal is foglalkozunk, hogy a Tisza vízrendszerében lévő hordalék, illetve a mikro- és makroműanyagok hogyan szállítódnak és hogyan rakódnak le az ukrajnai forrástól a szerbiai torkolatig” – avat be a kutatások fő kérdéseibe Tímea.

Mindennek fontos gyakorlati haszna van, hiszen ezek a változások befolyásolják, hogy mennyire vágódik be a folyó, és milyen mélyre kerül a víz, ami megnehezíti a vízkivételt például a mostani aszályos időszakban. A Tisza medrének szűkülése, a hullámtereken a növényzet elburjánzása pedig az eljövendő árvizek szintjét fogja megemelni, ami az árvízi biztonságot csökkenti. 

„Elborzaszt, hogy milyen jövő vár az utánunk következő generációra, ezért szeretném feltárni a káros folyamatokat és átadni a tapasztalataimat, így talán enyhíthetők lennének a most zajló folyamatok következményei, és talán egy élhetőbb világot hagyhatnánk az eljövendő nemzedékekre” – teszi hozzá a szakember, aki mindig is pedagógusnak készült, így végzett biológia-földrajz szakon. Mint mondja, tanárnak lenni jó megoldásnak tűnt, hiszen szeret fiatalokkal foglalkozni, új ismereteket és főleg szemléletet átadni.

Mint mondja, korábban nagyon teljesítményorientált volt, mostanra azonban próbál egyre több időt pihenéssel tölteni. „Pihenésképp olyan dolgokat szeretek csinálni, amelyek teljesen mások, mint a pörgős egyetemi élet. Ilyen például a nyíltvízi úszás, a horgászat, a barkácsolás és a rajzolás. Emellett nagyon szeretném, ha lenne időm festeni és rajzolni. Az is nagyon jó lenne, ha több időt tölthetnék el a természetben és ha önkénteskedhetnék egy állatorvos mellett.”

„Szerintem kis lépések együtt vezetnek valahová. Nem hiszek abban, hogy egy valaki hatalmas dolgot fedezhet fel: mindennek van előzménye, mindenki tesz egy kis gondolatot a jövőbeli felfedezésekhez. De az biztos, hogy csak bátor és kreatív emberek vihetik előbbre a világot!”

A gyermekeknek pedig azt kívánja, hogy ha a világot élhetőbb hellyé szeretnék tenni, vigyázzanak rá, és menjenek geográfusnak!