A számítógépes grafika területe lényegében olyan geometriai számításokat takar, ami egy virtuális világ hatékony és valósághű megjelenítését teszi lehetővé. Ehhez erős hardwaren kívül ezerféle algoritmusra, adatszerkezetre és módszerre van szükség. Bálint Csaba, az ELTE Informatikai Kar tanársegédje ezen belül ún. implicit felületábrázolásokkal foglalkozik, amelyeknél a felület egy többváltozós függvény gyökhalmazaként áll elő, azaz ahol nulla a függvény értéke. Az ilyen felületek megjelenítéséhez munkája során hatékony gyökkereső algoritmusokat kell kifejlesztenie.

Csabának munkájához kapcsolódóan a közelmúltban hat folyóiratcikke jelent meg, valamint öt rövid cikket is publikált neves nemzetközi fórumokon, sokoldalú szakmai és közéleti teljesítménye elismeréseként pedig elnyerte a Roska Tamás Tudományos Előadás pályázat díját is. Éppen első konferenciájához kapcsolódik egyik legemlékezetesebb élménye is. „Hollandiában volt egy ötnapos konferencia, ám nekem senki nem mondta, hogy az informatikus akadémikusok nem öltönyben járnak az ilyen előadásokra. Úgyhogy, míg mások kényelmesen pólóban lazultak, én minden egyes nap öltönyben feszengtem, mert más ruhát nem is vittem magammal” – meséli Csaba, aki a grafika tantárgy magyar és angol nyelvű oktatásában is kimagasló oktatási tevékenységet végez az ELTE-n.

„Mindig is szerettem a matematikát, azon belül pedig a geometriai, térgeometriai feladatokat. A programozást akkor kezdtem el élvezni, amikor láttam, hogy mit lehet vele alkotni, rajzolni. A tématerületem, a számítógépes grafika az informatika és geometria házassága, amely a száraz matematikai képleteket ezer színbe ölti” – mutat rá a fiatal tehetség. Nem csoda, hogy úgy gondolja, a modern világ legnagyobb felfedezése a számítógép. Enélkül ugyanis a grafikai számításokon kívül sok más fizikai szimuláció, orvosi alkalmazás, adattárolás és -elérés szintén teljesen elképzelhetetlen lenne.

Mint meséli, szülei végig minden döntését támogatták, egyetlen javaslatuk az volt az egyetemválasztásnál, hogy hosszútávú anyagi megfontolásokból inkább informatikára jelentkezzen, mintsem matematikára. Érdeklődése aztán sok matematika szakos plusz kurzushoz és kutatói részfeladathoz vezette el őt, nem sokkal később pedig már a doktori képzésben találta magát, amit azóta sikerrel teljesített.

A gyermekek számára is azt emeli ki, hogy a több tudás mindig előbbre visz. „Nem kell a kutatásra úgy gondolni, hogy egyetlen témában kell a kutatónak elmélyülnie évekig. A legtöbben egyszerre több témával foglalkozunk, és sokszor csak azokra fókuszálunk, amik eredményesek vagy éppen érdekelnek. Ezen életforma legnagyobb előnye (és egyben hátránya) az ezzel járó végtelen szabadság.”

A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.