Még nem tudod, hogy mivel töltöd a péntek estéd? Ne gondolkozz sokat, hanem regisztrálj és ismerd meg testközelből a Semmelweis Egyetem folyó kutatásokat és munkát! Ne hagyd otthon a barátaidat sem, hiszen a Kutatók Éjszakája mindenkit vár.
Lombikbébi és társai– Meddőség kezelése a kezdetektől a mesterséges intelligenciáig
1978-ban megszületett a világ első lombikbébije. Azóta több mint 10 millió gyermek született, aki életét ennek a módszernek köszönheti. Az első kezelést végző Robert Edwards professzort 2010-ben orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Az akkor alkalmazott módszerek gyors fejlődése egyre több pár számára hozza el a régóta várt gyermekáldást. A Semmelweis Egyetemen bepillantást nyerhetsz a meddőség kezelésének módszereibe. Egy látványos fénykép- és videofelvételekkel illusztrált előadást követően egy kötetlen látogatás keretében megtekintheted a betegek kezelésének otthont adó Asszisztált Reprodukciós Osztály is.
Gyakran hivatkozunk arra, hogy a hormonjaink miatt teszünk ezt vagy azt: „Elöntött az tesztoszteron”, „Felment bennem az adrenalin”, vagy „Össze vannak most zavarodva a hormonjaim…”. Számos kérdés merülhet fel ezzel kapcsolatban: Valóban ilyen nagy hatással vannak a hormonok viselkedésünkre? A hormonok vérben keringő molekulák, hogyan hatnak mégis az agyunkra? Mi köze a hormonoknak az érzelmeinkhez, a párválasztásunkhoz, vagy akár ahhoz a dologhoz, amit a hétköznapi életben „ösztönös” viselkedésnek nevezünk? Egyáltalán, emberekben van-e jelentősége még a hormonok által okozott viselkedésváltozásnak, vagy az agyunk a tanult viselkedések és gondolkodás által felülírja ezeket? Dr. Zachar Gergely előadásából kiderül majd, hogy az agyunk is termel hormonokat, és az, hogy a hormonok hogyan hatnak az emberek és állatok viselkedésére kezdve az agresszióval, a menekülésen, nemekre jellemző viselkedésen vagy a napi cikluson keresztül akár az udvarlásig. Számos izgalmas kérdésre kaphatsz választ a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében.
Innovatív gyógyszerek versenyben a neurodegenerációval
A neurodegeneratív betegségek az egyre hosszabbodó élettartammal egyre gyakrabban fordulnak elő. A jól ismert neurodegeneratív betegségek közé tartozik az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, viszont vannak ritkább, kevésbé ismert betegségek is, úgy mint az amiotrófiás laterálszklerózis vagy a Huntington-kór. A neurodegeneratív betegségek diagnózisa lesújtó tud lenni mind a beteg, mind a családtagjai számára, hiszen az él a köztudatban, hogy semmiféle hatékony terápiás lehetőség nem áll rendelkezésre. Az utóbbi években azonban jelentős előrelépéseket értünk el ezen betegségek gyógyításában a személyre szabott medicina illetve a genetika és genomika fejlődésének köszönhetően. Mik ezek a lehetőségek? Honnan tudjuk, melyik betegcsoportban lesz hatásos egy új gyógyszer vagy kezelés? Mi a szerepe mindebben a genetikának? Tényleg örökletesek a neurodegeneratív betegségek? Vegyél részt az előadáson, és tudj meg többet a témáról!
Csatlakozz a kutatók Éjszakájához holnap, és tedd felejthetetlenné a péntek estéd!