Közel 48 000 európai polgár veszthette életét 2023-ban a hőhullámok következtében a rangos Nature Medicine szaklapban megjelent új tanulmány szerint. A becsült halálesetek több mint fele ráadásul két rövidebb időszakhoz, azaz egy július közepi és egy augusztus végi hőhullámhoz kötődött. A tragikus számok azonban ennél 80%-kal magasabb is lehettek volna, ha az európai közösségek kevésbé sikeresen alkalmazkodtak volna a hőséghez kötődő helyzetek megfelelő kezeléséhez.

A tanulmány szerint a hőséggel összefüggő legmagasabb halálozás a dél-európai országokhoz, közülük is főként Görögországhoz, Bulgáriához és Olaszországhoz kapcsolódott, emellett pedig a nemeket illetően a nők, az életkort tekintve pedig a 80 év felettiek voltak a leginkább érintettek.

Az adatok részletes elemzésével ugyanakkor a kutatók azt is megállapították, hogy ha a 2023-as nyári hőség 2000-2004 között jelent volna meg, akkor a magas hőmérséklethez kapcsolódó halálozások száma meghaladhatta volna a 85 000 főt. 

Az ehhez képest némiképp csökkent halálozási számok azzal hozhatók összefüggésbe, hogy az európai országok lakói 2000 óta – és kimondottan egy 2003-as komolyabb hőség óta – a társadalmi-gazdasági fejlődés, a zöld innovációk, a hőségriadókhoz kapcsolódó közegészségügyi intézkedések, a tudatos felkészülés és az egyéni viselkedés javulása révén fokozatosan próbálnak alkalmazkodni a magas hőmérséklettel járó időszakokhoz. 

A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: mind az emberi fiziológia, mind a társadalmi struktúra alkalmazkodóképessége véges, miközben Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Mindez pedig a közeljövőben valószínűleg már korlátozni fogja a sikeres alkalmazkodás lehetőségeit. Ennek értelmében égető szükség van olyan stratégiák végrehajtására, amelyek célja a klímaváltozás sérülékeny emberi közösségekre vonatkozó hatásainak még részletesebb monitorozása és a hatékony akciótervek kidolgozása.