Egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezetben előforduló mikroműanyagok mind az élővilágra, mind az emberi szervezetre hatást gyakorolhatnak, ám ezeket a hatásokat a legtöbb esetben még nem értjük teljesen. Ennek fényében különösen aggasztó lehet, hogy a vizekben előforduló mikroműanyagok és az ezerszer kisebb, akár a sejtekbe is behatoló nanoműanyagok eltávolítására egyelőre igen korlátozottak a lehetőségeink.
Az elmúlt években persze született már néhány ezt célzó innováció, ezek széleskörű használata ugyanakkor még egyáltalán nem jellemző. A Great Bubble Barrier például egy olyan megoldás, amely a folyók és csatornák medrében egy víz alatti buborékfalat hoz létre, amely ferde irányban fut végig a vízben. A rendszer alapelve az, hogy a buborékok folyamatos áramlása felfelé tolja a vízben lebegő műanyag hulladékot, amit ezután egy gyűjtőponthoz lehet irányítani a part mentén. A folyamat ráadásul a hajóforgalmat és a vízi élővilágot sem zavarja. A rendszer többek között Amszterdam és Harlingen városában is működik, hogy megakadályozza a műanyagok bekerülését a Watt-tengerbe és az Északi-tengerbe.
https://www.youtube.com/watch?v=-r2jwPcpUvw
Öröm az ürömben, hogy a mikroműanyagok kapcsán néha jó hírek is érkeznek. Több magyarországi szennyvíztisztító telep felmérése során például az derült ki, hogy a telepek annak ellenére távolítják el igen nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat a szennyvízből, hogy rendeltetésszerűen nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására. Jó hír, hogy a szennyvíztisztítás során zajló, főként mechanikai tisztítási folyamatok eredményeként a tisztított vízzel a beérkező mikroműanyagoknak mindössze 0,1-3%-a kerül a befogadó felszíni vizekbe.
Ehhez kapcsolódóan a közelmúltban a University of Waterloo kutatói egy olyan új technológiát fejlesztettek ki, amely egy szűrőként használt anyag porózus szerkezetéből adódóan 94%-os hatékonysággal kiszűrni a nanoműanyagokat a szennyvíztisztító rendszerekből. Ehhez a szakemberek olyan epoxit használtak fel, amelyet egyébként nem lehet újrahasznosítani vagy feldolgozni, ezért sok esetben a hulladéklerakóba vagy rosszabb esetben a vízrendszerekbe, folyókba, tavakba kerül. Ez az innováció arra is rámutat, hogy a műanyaghulladékok rendkívüli környezeti terhelését a körforgásos szemlélet figyelembevételével lehet majd végérvényesen megoldani, amely figyelembe veszi a műanyagok életútjának minden szakaszát.
