Pap Norbert, aki a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum és a mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutató szerint az 1526-os mohácsi csatát az eddig ismert dátum, augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatta a magyar és oszmán hadsereg.

A HVG cikke szerint Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének anpjával. Pap úgy nyilatkozott, „Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel”.

A téves időszámítást az magyarázza, hogy a csata időpontjában Julián-naptárt használtak, azonban ha azt az időt átszámítjuk a Gergely-naptárra, az évforduló szeptember 8. lenne. A naptárakat időnként megreformálták, hogy iigazodjanak a csillagászati jelenségekhez, és 1582-ben XIII. Gergely pápasága alatt korrigálták a Julián-naptár 10 napos elcsúszását. Szeptember 8-a azonban a katolikus naptár szerint Kisboldogasszony (Szűz Mária születésének) napja, az örömünnep pedig nehezen összeegyeztethető a mohácsi csata gyásznapjával. Ezért augusztus 29. továbbra is a megemlékezés és gyász napja marad.

A kutatásban azonban mégis a szeptember 8-i dátummal kell számolni; „az oszmán források a mohácsi események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek” – nyilatkozta Pap. A földrajztudós-történész szerint azt az időt kell újraértelmezni az események minél pontosabb rekonstruálásához, amelyet az oszmán csillagászok a helyi körülmények figyelembevételével ki tudtak számolni.