Brain Star rovatunkban fiatal kutatókat ismertetünk meg a nagyközönséggel. Pillants bele egy kutató életébe! Ha egy rákos sejt „kicselezi” az immunrendszert, és az nem találja meg a megfelelő hatástalanító választ, kialakul a betegség. A tudomány harca a daganatos megbetegedésekkel több színtéren zajlik, de a megelőzés és a gyógyítás is elképzelhetetlennek tűnik anélkül, hogy megértenénk: egyáltalán hogyan képes a rákos sejt kijátszani az immunrendszert, és mit tehet a tudomány azért, hogy mégis felülkerekedhessünk ezen a „stratégián”? Papp Benjamin kutató ezekre a súlyos kérdésekre keresi a választ.
Képzeljünk el egy 21. századi, modern, fiatal tudóst: kedvenc klasszikus sci-fije a Star Wars, példaképnek Gilderoy Lockhartot választja, a világ legnagyobb felfedezésének a mosogatógépet tartja. Ha szakmailag egyet kívánhatna, betiltaná a bürokráciát, hobbiból krav magázik, túrázik, főz. Bakancslistáján szerepel, hogy körbeutazná Izlandot, megtanulna repülőt vezetni, és szeretne saját bort termelni. „Az igazat megvallva, nem tudok a fenekemen ülni, mindig csinálni kell valamit” – mondja Papp Benjamin, akinek kreatív, játékos és szerteágazó érdeklődése tökéletesen egészíti ki komoly tudományos munkáját: a tumorimmunológiával, bioinformatikával foglalkozó kutató az immunrendszer és a rák kapcsolatát vizsgálja.
A rákos megbetegedések megelőzése és kezelése hosszú évtizedek óta az egyik legszélesebb körben kutatott terület. Nem csoda, hiszen igen agresszív betegségről van szó, amelynek különböző típusai világszerte a vezető halálokok között szerepelnek. Bár elsőre talán rémisztően hangzik, de rákos sejtek nap mint nap alakulnak ki mindannyiunk szervezetében, azonban „az immunrendszerünk résen van, és időben lecsap a betegen működő sejtekre” – mondja Benjamin. Rákbetegség akkor alakul ki, ha a rákos sejtek valamilyen módon túljárnak az immunrendszer eszén. „Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a rák milyen stratégiákkal képes kicselezni az immunrendszert, és mit tehetünk azért, hogy az immunrendszerünk újra harcba tudjon szállni a rák ellen” – teszi hozzá a kutató.
Benjamin jelenleg az SZTE-ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika PhD-hallgatója, a Manczinger Máté által vezetett rendszerimmunológiai kutatócsoport tagja. Első generációs értelmiségi – a család persze nagyon örült, hogy a tudományos pályát választotta –, és egy igazán 21. századi dolog húzta kutatási területéhez: az adat.
A technológiának köszönhetően elképesztő mennyiségű elérhető adat áll már a kutatók rendelkezésére. Kicsit leegyszerűsítve: ezek között az adatok között ott lapulnak valahol azok az összefüggések, következtetések, új felfedezések és válaszok, amelyek áttörést hozhatnak a rák kialakulási folyamatainak megértésében, és ezáltal a gyógyításban is. „A kutatásom során a legmodernebb bioinformatikai eszközöket és adatbázisokat használom a rák és az immunrendszer kapcsolatának megértéséhez. Ez a forradalmi kutatási módszertan, ami megfogott.” Kutatási területének legjellemzőbb tárgyaként Benjamin emiatt természetesen a processzort említi.
A fiatal kutató hozzáteszi, soha nem lehet elégedett a karrierjével, mert mindig újabb és újabb feladatok várják. „Az elégedett hátradőlés a melegágya a haszontalanságnak. Remélem, a karrierem során végig találok új kihívást, célt, fejlődési lehetőséget.” A következő generációknak is azt üzeni, legyenek gyerekek, bulizzanak, élvezzék az életet, de fél szemüket mindig tartsák azon, amiről úgy gondolják, értelmet ad a mindennapjaiknak.
