A KULISSZÁK MÖGÖTT: RÁTH GYÖRGY-VILLA III // BEHIND THE SCENES: GYÖRGY RÁTH VILLA part 3

 

Női íróasztalka

Carlo Bugatti (1865–1940) rendkívül sokoldalú, az építészet, a képző- és iparművészet számos műfajában alkotó művészegyéniség volt. Gótikus, mór és egyéb keleti motívumok által inspirált bútorai, berendezései az iparművészet-történet egyedülálló alkotásai. A női íróasztalka, mely munkásságának 1890–1904 közötti milánói periódusához köthető, romos és jelentős mértékben hiányos állapotban őrződött meg az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményében.

Írólapjának pergamenborítása egy korábbi erős beázás következtében erőteljesen zsugorodott és deformálódott, számos szakadás is keletkezett rajta. Restaurálását Darabos Edit papír- és bőrrestaurátor-művész végezte el. A pergamen rendkívül érzékenyen reagál a levegő nedvességtartalmának változásaira, ezért a restaurált pergamenlapot csak közvetlenül a kiállításba kerülés előtt rögzítettük eredeti helyére, korábban ellenőrzött körülmények között lepréselve tároltuk.

Jelentős restaurátori feladat volt az asztalka hiányzó lábazati elemeinek rekonstruálása, pótlása. A rekonstrukciós terv elkészítését és a vázszerkezet restaurálását, díszítményeinek pótlását Németh György fa-bútorrestaurátor művész végezte el. Az esztergályozással készült lábazati elemek díszítményei, a domborított-áttört és patinával ellátott vörösréz lemezekből készült fémrátétek, valamint a csontból készült rátétes díszítmények Bugatti bútorművészetének jellegzetes eszköztárához tartoznak. A lemezek domborítással történő díszítéséhez először a beütőszerszámokat kellett elkészíteni. A domborított lemezekéivel megegyező, jellegzetes – csillagot, pipát, stb. ábrázoló – díszítmények a fa bútortesten is megjelennek.

Bugatti orientalizáló keleties, illetve a japán művészethez közel álló díszítményei között előszeretettel használja az arab írás, illetve a kínai eredetű képírás, az ún. kanji (kandzsi) írásjelek pszeudo-változatait, melyek az asztalka felépítményében elhelyezkedő fiókok előlapjain és az írólap pergamenborításán is feltűnnek. A fiókok előlapján látható, forrasztóónból készített, stilizált növényi-állati, illetve pszeudo-kalligrafikus elemeket tartalmazó eklektikus díszítmény egy – a pásztorfaragásokon is alkalmazott – archaikus készítéstechnika felelevenítésével, a forrasztóónnak a díszítményeknek fába vésett üregeibe öntésével készült. A művész alkotói pályája során – az Arts and Crafts mozgalom szellemiségét követve –, rendkívül változatosan alkalmazott hagyományos, ősi készítéstechnikákat. Bútorművészetének eszköztárát ezek felfedezésével, újragondolásával és újrafogalmazásával alakította ki.

A Carlo Bugatti által tervezett bútorok fő ékességei a díszes paszomántok és rojtok. Az asztalka pompás selyemrojtja, melynek szálaira díszítőelemekként szintén domborított-áttört fémlemezkéket fűztek, sajnos csak töredékesen maradt fenn, ezért rekonstruálása mellett döntöttünk.

A női íróasztalka funkcióját tekintve megállapíthatjuk, hogy inkább dekoratív berendezési tárgyról van szó, melynek díszítő funkciója, nem pedig használati jellege az elsődleges. Carlo Bugattit tartják az első tervezőnek, aki – szakítva a hagyományos szemlélettel, a tárgyak használati szerepét fantáziájának alárendelve – a belsőépítészetet és a bútortervezést elsősorban művészete kifejezőeszközének tekintette. Szobaberendezései díszletekre emlékeztetnek, némely bútora pedig kifejezetten szobrászati alkotásnak tekinthető. Kortársai zsenialitását elismerve ugyan, de az excentrikus, öntörvényű alkotók közé sorolták őt.

Látogathatóság
Csak online , Bármikor megtekinthető
Kinek ajánljuk?
gimnazista, egyetemista, felnőtt
Tudományág
kultúra
Programtípus
Film, Bemutató
Szereplők
Szervező
Iparművészeti Múzeum — Ráth György-villa

Only with Hungarian knowledge

Nem regisztrációköteles

Bármikor megtekinthető