A muslicák vére közelebbről.

Laboratóriumunkban az ecetmuslica (tudományos nevén Drosophila melanogaster) vérsejtjeit tanulmányozzuk. Nem is gondolnánk, hogy ezek az apró állatok – annak ellenére, hogy mennyire különböznek tőlünk -, élettani folyamataikat tekintve mennyire hasonlítanak az emberre. Többek között az immunrendszerük is számos hasonlóságot mutat a mi védekező rendszerünkhöz.

A rovarokat is számos károsító tényező éri, amelyek ellen immunrendszerükkel tudnak védekezni. Ugyan ez a rendszer nem olyan komplex, mint a magasabb rendű szervezeteké, ennek ellenére mégis több összetett elemet tartalmaz, például a muslica vérsejtjei is különböző funkciókat látnak el. Bizonyos vérsejtek képesek bekebelezni a baktériumokat, más vérsejtek pedig a nagyobb méretű támadókat körülölelik, és tokba zárva határolják el a szervezettől – ilyen például egy apró fürkészdarázs petéje, mely a légyfélék lárvájában fejlődik ki. Ezek a különböző funkciókat ellátó vérsejtek az immunrendszer aktiválódásának hatására képesek átalakulni és átvenni más vérsejtek funkcióját.

A muslica vérsejtjeit mikroszkópos vizsgálatokkal tudjuk nyomon követni. A genetika és a biotechnológia fejlődésével lehetővé vált, hogy a vérsejtek különböző fluoreszcensen világító fehérjéket tartalmazzanak, így fluoreszcens mikroszkóp segítségével akár az élő állatban meg tudjuk vizsgálni a bennük bekövetkező változást. Szegedi Biológiai Kutatóközpont bemutatója során rövid tájékoztatást kaphatunk az ecetmuslica immunrendszeréről.

Az előadást a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tartotta meg.

Kiemelt kép forrása: unsplash.com

2022. január 3.