Az elmúlt időszakban számos trópusi és szubtrópusi eredetű inváziós faj telepedett meg Magyarországon, melyek között az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog is szerepel. A legfőbb gond velük az, hogy többféle vírust és fonálférgeket is terjeszthetnek, továbbá más őshonos fajok kiszorításával felboríthatják a létező ökológiai kapcsolatokat.
Mivel ezek az inváziós csípőszúnyogfajok emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozók hordozói lehetnek, kiemelten fontos, hogy a lehető legjobban megismerjük a fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait és ökológiai igényeit, hogy időben azonosítani tudjuk a potenciálisan fennálló járványügyi fenyegetettséget.
Ennek érdekében indított országos szúnyogmonitorozó programot 2019-ben az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem, a kutatás érdekessége azonban az, hogy a mintákat nem a kutatók, hanem a lakosság gyűjti. A hozzáértő szakemberek létszáma és ideje ugyanis véges, ezért fizikai lehetetlenség, hogy ők végezzenek folyamatos megfigyeléseket az ország teljes területén.
A szúnyogok faji szintű elkülönítése persze egyáltalán nem egyszerű, a szakértők azonban kiváló segédanyagokkal segítik a lelkes lakosságot az elkapott vagy lefotózott példányok azonosításában.
A honlapon közzétett adatok és térképek szerint az önkéntesek egészen jól teljesítenek: 2023-ban például 603 inváziós csípőszúnyogot, 135 őshonos csípőszúnyogot és 117 másféle kétszárnyút küldtek be az adatbázisba, de idén is beküldtek már összesen több mint ötszáz mintát.
Hogy egy véletlenül vagy szándékosan behurcolt faj okoz-e problémát az új élőhelyen vagy sem, az sok tényezőn múlik. Az mindenesetre tény, hogy 2005-ig világszerte mintegy 35 ezer idegenhonos fajt regisztráltak a kutatók, melyek az élőhelyek egyensúlyát és a táplálékláncot megbolygatva káros hatást gyakorolnak a természetes ökoszisztémára. Ha a jelenlegi trendek tovább folytatódnak, csak Európában további 2500 új idegenhonos faj – főként rovar, puhatestű és rák – jelenhet meg az évszázad közepéig.
Szigorúbb biológiai biztonsági szabályokkal és azok betartatásával ez a trend változhat, ám ehhez nélkülözhetetlenek lennének az összehangolt jogi és természetvédelmi erőfeszítések. Minderre főként a globális léptékben növekvő személy- és áruszállítás miatt lenne égető szükség, ezek ugyanis sok idegenhonos faj számára teremtenek kedvező körülményeket ebben a folyamatban.