Az élelmiszeripari alapanyagok, félkész és késztermék ellenőrzése, valamint a feldolgozási folyamatok kontrollja mindennapos feladatnak számít. Az egyre szigorúbb és szüntelenül változó fogyasztói elvárások, valamint az élelmiszerbiztonság növekvő jelentősége miatt azonban olyan új mérési rendszerek kifejlesztése és más iparágakban már alkalmazott innovatív technológiák adaptálása vált szükségessé, amelyek lehetővé teszik az élelmiszeripari feldolgozási folyamatok gyors, automatizált nyomon követését.

Erre ad lehetőséget Dobozi Réka, a Szegedi Tudományegyetem élelmiszermérnök tehetsége által alkalmazott dielektromos mérési módszer is, amelynek segítségével az anyagok kémiai, fizikai, szerkezeti tulajdonságainak kismértékű változása is kimutatható. Réka szakmai mentorával, Dr. Beszédes Sándor főiskolai docenssel végzi kutatásait, és nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy a szakdolgozati témaválasztásban segítségre szoruló egykori hallgatójából ma már kollégájaként nézhet fel rá és példaértékű szakmai tudására.

„Kutatásomban a dielektromos mérési módszer élelmiszeripari alkalmazhatóságát vizsgálom, különös tekintettel azon tejipari technológiai folyamatok monitorozására fókuszálva, amelyek a félkemény sajtok és a savanyú tejtermékek (tejföl, kefir, joghurt) gyártásához, tárolásához és romlási jelenségeihez kapcsolódnak” – mutat rá Réka, aki szerencsésnek érzi magát, amiért egy rendkívül támogató családban nőtt fel.

Mivel már gimnazistaként a reál tárgyak iránt érdeklődött, családjával maximálisan egyetértettek abban, hogy mérnökpalántaként folytassa tanulmányait. „Szüleim a mai napig büszkén csillogó szemekkel követik kutatásaimat és megkezdett karrierutamat, és az is az egész család örömére szolgál, hogy pályaválasztásom nemcsak szakmai sikerekkel, hanem boldog párkapcsolattal és élménydús mindennapokkal is gazdagítja életemet” – meséli a fiatal tehetség, aki eddigi eredményeiért a fiatal kutatóknak járó egyik legnagyobb elismerést, a Pro Scientia Aranyérmet is elnyerte.

„A tudományos pályára lépés kapujában legfőbb kívánságom az, hogy megmaradjon bennem a jelenlegi lelkesedés és motiváltság. A folyamatos fejlődés útján ugyanis kellő kitartásra lesz szükségem ahhoz, hogy a felmerülő nehézségek ellenére is mindig úgy érezzem, hogy a tudományos munkába fektetett energia pozitív hozadékot tartogat számomra” – vallja Réka, aki szerint az elektromágneses sugárzás kettős természetének felfedezése a tudománytörténet egyik legfontosabb mérföldköve volt.

„A kettősség, miszerint az elektromágneses sugárzás hullámszerű és részecskeszerű viselkedést egyaránt mutat, átalakította a világegyetem alapvető építőköveiről alkotott képünket, megalapozta a modern fizikát, és nem mellesleg olyan úttörő tudományos és technológiai fejlődéshez vezetett, ami nélkülözhetetlen részét képezi saját kutatási tevékenységemnek is” – mutat rá.

„Még csak pár éve kóstoltam bele a tudományos kutatómunka világába, ezért nem akarom szűkíteni a lehetőségeimet azzal, hogy előre meghatározott keretek közé korlátozom magam. Az én szemléletem eltér attól, hogy az elégedettség beteljesülését kizárólag egy konkrét cél elérésével lehet megvalósítani, hiszen az élet gyakran kiszámíthatatlanul alakul. Inkább arra törekszem, hogy a képességeimhez mérten mindig helytálljak és folyamatosan tanulva fejlődjek, amire majd elégedetten tekinthetek vissza.”

A tanulás, az oktatás és a kutatás hármasával járó elfoglaltságok időbeli összehangolása mellett persze Réka igyekszik időt szakítani a kikapcsolódásra is. „Amikor tehetem, a szabadidőmet aktívan a szabadban töltöm: egy hosszabb séta vagy egy kerékpártúra mindig jól esik, különösen ha az a természeti kincsek fotózásával is társul. Néha viszont csak a bekuckózás, azaz a családi társasjátékok és az esti sorozat- és filmnézés jelenti a pihenést. Az is nagyon fontos számomra, hogy Párom hasonló kutatási témában kiemelkedőt alkotva bármikor szakít időt rám, nemcsak a magánéletben, hanem szakmai szempontból is, s mindig örül a sikereimnek az élet minden területén.”

A már most számtalan díjat elnyert fiatal nagy álma, hogy egyszer megcsodálja a természet egyik legvarázslatosabb jelenségét, a sarki fényt, amiért szívesen elutazna Észak-Skóciába vagy Izland

gejzírmezőire is. „Tekintettel arra, hogy igazán kalandvágyó is vagyok, valamilyen extrém sport kipróbálásával is feszegetném a határaimat, akár egy ejtőernyős tandemugrás keretében. És ami még biztosan bakancslistás, az egy dél-amerikai kirándulás, hogy természetes élőhelyükön simogathassam meg a világ legcukibb és legpuhább állatait, az alpakákat” – teszi hozzá mosolyogva.

A Z- és alfa-generációnak azt üzeni, hogy őrizzék meg gyermeki énjüket, ami a világra való nyitottságot, a töretlen érdeklődést és a kimeríthetetlen felfedezési vágyat testesíti meg. Ez a természetes tudásszomj ugyanis előbb-utóbb szakmai kíváncsisággá fog formálódni, ami motiválja a tudományos kutatásokat, táplálja az innovációt, és kellő bátorság és kitartás birtokában megalapozhatja a gyermekként megálmodott jövőt.

A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.