Nanoméretű gyógyszerhordozókat fejleszt a fiatal szegedi tehetség

Napjainkban minden hatodik ember központi idegrendszert érintő betegségben vagy olyan neurodegeneratív betegségben szenved, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex. Ezek hatékony gyógyszeres kezelése óriási kihívást jelent az emberiség számára, melynek kapcsán rengeteg feladat áll mind az orvosok, mind a kutatók előtt. Ezért dolgozik Szecskó Anikó, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont PhD-hallgatója is, aki innovatív nanohordozó rendszerek fejlesztésével és tesztelésével próbál közelebb jutni a végső megoldáshoz.

Amikor kutatómunkámmal hozzájárulok ezeknek a kihívásoknak a részmegoldásaihoz, az nemcsak személyes elégedettséget és sikerélményt nyújt számomra, hanem esélyt ad arra is, hogy kutatói szinten apró lépésekkel előre mozdítsam ezen betegségek terápiás lehetőségeit” – hangsúlyozza Anikó, aki számára különösen fontos, hogy segíthessen másokon.

A kutatás során arra törekszem, hogy az általam előállított nanoméretű gyógyszerhordozók képesek legyenek átjutni a vér-agy gáton, majd célzott módon juttassák el a szükséges hatóanyagot az érintett agyi területekre, amellyel minimalizálni tudjuk a mellékhatásokat a perifériás szervekben. Ez a munka nemcsak a tudományos közösség számára jelentős, hanem új terápiás megközelítéseket is adhat” – mutat rá munkájának lényegére a fiatal tehetség. 

Hétvégenként és a stresszesebb időszakokban kikapcsolódás gyanánt gyakran előkerül nála az ecset, de szívesen készíti el egy-egy cikk grafikonját, sematikus ábráját vagy néhány tudománynépszerűsítő rendezvény (pl. Kutatók Éjszakája, Agykutatás hete) plakátját is. „Mindig a nap apró sikereit helyezem előtérbe, legyen az egy jól kivitelezett kísérlet, egy szépen megszerkesztett ábra, egy összeszedetten megírt cikk vagy egy jól prezentált konferenciaelőadás. Ezek a mindennapos tevékenységek fogják a nagy egészet is kirajzolni” – bizakodik Anikó.

Ahogy visszaemlékszik, legemlékezetesebb élményei között vannak nagyon pozitívak és kevésbé jók is, amelyekből a későbbiekben sokat tanult. „Egy kicsit olyan ez, mint a sportolók élete: voltak pillanatok, például a Pro Scientia Aranyérem átadó ünnepsége, amikor a közönségre és a családomra nézve is elárasztott a büszkeség. Emlékezetesek ugyanakkor azok a napok is, amikor az előre eltervezett kísérleteimet vargabetűs úton jártam be: elfogyott a vegyszer vagy elromlott a műszer” – meséli a fiatal tehetség, akit utoljára egyik példaképe, Karikó Katalin dedikált életrajzi könyve fogott meg és inspirált. „Rendkívül motiváló számomra, hogy Karikó Katalin szintén a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte kutatómunkáit, később pedig világszerte több millió ember életét mentette meg az mRNS alapú vakcina kidolgozásával.”

A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.

2024. szeptember 5.