Vajon miként változnak az édesvizekben lezajló folyamatok a felmelegedés hatására? És milyen módon növelhetjük a mezőgazdasági termények mennyiségét úgy, hogy közben kevesebb vizet és vegyszereket használunk? E kérdések foglalkoztatják Dr. Simon Szabinát, a MATE keszthelyi tehetségét, aki egyúttal azt is elmondhatja magáról, hogy ő Magyarország első női növényvédelmi drónpilótája.

Szabina családjában régóta jelen van a mezőgazdaság, így nem véletlen, hogy nővérével mindketten környezetgazdálkodási agrármérnökként végeztek. „A nagyapám évtizedekig dolgozott az agráriumban, hol állattenyésztéssel, hol növénytermesztéssel foglalkozott. Édesanyámnak a mai napig van kiskertje, amit minden évben művelünk” – meséli a fiatal tehetség, aki mindemellett túrázni, sőt horgászni is szeret.

Doktori kutatásai során azt vizsgálta, hogy a melegedő klíma milyen hatással lehet az avarlebontás folyamatára. Ehhez a Balatonon és annak vízgyűjtőjén több ponton végzett méréseket, a különböző helyszínek pedig lehetővé tették, hogy az eltérő mikroklímával rendelkező élőhelyeken egyidőben kövesse nyomon a vizsgált paramétereket. Az egyik legfontosabb cél az volt, hogy ezáltal meghatározza a víz alatti lebomlás során felszabaduló szén-dioxid mennyiségét a jelenben és a jövőben várható, +2°C-kal magasabb hőmérsékletű körülmények között.

Mint mondja, a mezőgazdaság számára kulcsfontosságú kérdés édesvizeink sorsa és a várható változásokra adott reakciók megismerése, az időjárási extremitások közt pedig nem kis kihívást fog jelenteni az emberek élelmezése. Nem véletlen, hogy manapság Szabina is egyre többet foglalkozik a robbanásszerűén fejlődő precíziós mezőgazdasággal és az agráriumban alkalmazható drónokkal is, a közelmúltban pedig növényvédelmi drónpilóta képzettséget is szerzett.

„A jövő (és már a jelen) mezőgazdaságában ésszerű döntés az olyan innovatív technológiai megoldások gyakorlatba történő beillesztése, amelyekkel időben és sokkal precízebben azonosíthatók a különböző talaj- és növényeredetű problémák. Ebben jelentenek óriási segítséget a drónok: használatukkal lényegesen kevesebb vegyszert és vízmennyiséget juttathatunk ki a területre, a különböző szenzorok, kamerák segítségével pedig pontos képet kaphatunk a termőterületről és a vegetációról is, ezzel jelentősen megnövelve a termelés hatékonyságát” – mutat rá a technológia lényegére Szabina, akinek egyik legemlékezetesebb élménye ennek kapcsán az volt, amikor először vezethetett 30 literes permetezőtartállyal rendelkező drónt.

„A munka mellett mindig igyekszem úgy alakítani a dolgaimat, hogy legyen időm kikapcsolódni. Szeretek sportolni, rendszeresen járok crossfitre, emellett sokat járok horgászni a Balatonon és a Kis-Balatonon, ami kikapcsol és megnyugtat. Minden évben legalább kétszer bejárom a Balaton-környéki tanúhegyeket is, és mindig sikerül új dolgokat, szépségeket felfedeznem bennük” – folytatja Szabina, aki ennél jóval távolabbi tájakra, így a chilei márványbarlangba, a Yosemite Nemzeti Park Lófarok-vízeséséhez és norvég sarkifény-lesre is szeretne eljutni.

Szabina a világ legnagyobb felfedezésének azokat a szaporodásra képes robotokat tartja, melyeket az afrikai karmos béka sejtjéből terveztek mesterséges intelligencia segítségével, és amelyeket az óceánokban egyre szaporodó mikroműanyagok eltávolításában szeretnének hasznosítani. Azt vallja, hogy a tudomány képes ugyan az ehhez hasonló gyors válaszokra, a társadalmi változások viszont lassúak. „Ha a tudomány és a társadalom együtt képes fejlődni, és a társadalom nyitott lesz a változások felé, akkor lesz igazán értelme annak, amit mi, kutatók csinálunk.”

A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.