Dr. Hohmann Balázst jogi kutatási során mindig valami rendkívüli dolog érdekelte. Valami, ami kilóg a hagyományos szabályok alól, ami segítségért kiállt, vagy valami olyan, ami ha megfelelő hangsúlyt kap és be tudjuk illeszteni a rendszerbe, az segíti a társadalom működését. Kutatásait ez a gondolat fűzi össze, és mostanra több esetben olyan megoldásokat talált, amelyekkel valóban történik előrelépés. Jogtudományi területen dolgozó kutatónak ennél nagyobb elismerése nem is lehet.
„Kutatásaimban olyan dolgokkal foglalkozok, amelyek közelebb hozzák a társadalmat és a kormányzatot, amelyek megoldást teremtenek égető problémákra és alkalmasak arra, hogy társadalmi közösségeinket a 21. század problémáinak feloldására hangolják. Sokszor ez pusztán csak annyit takar, hogy miként tudjuk érthetővé, követhetővé, átláthatóvá tenni az állami folyamatokat, hatósági eljárásokat vagy hogyan tarthatjuk emberinek a közigazgatást abban a korszakban, amikor oly sok mindent átvesz tőlünk a mesterséges intelligencia. Ugyanilyen izgalmas számomra az is, hogy hogyan segíthetjük fogyasztók nagy tömegét olyan igényérvényesítési helyzetekben, amikor az átlagos fogyasztónak nincs elegendő pénzügyi és időbeli lehetősége, hogy vitáját érdemben előrelendítse az érintett vállalkozásokkal szemben” – mutat rá munkájának lényegére a fiatal szakember, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékének egyetemi adjunktusa és a Kar több szakirányú továbbképzésének programvezetője.
Példaképének Szamel Lajost, a 20. század egyik jelentős közigazgatás-tudományi kutatóját tartja. „Pályám elején ugyanúgy a Közigazgatási Jogi Tanszéken dolgoztam, mint ő, és mind az alkalmazott kutatási módszerben, mind pedig a gondolatainkban hasonlókat gondoltunk a világról. Számomra inspirálóak a munkái, s erőt adnak továbbhaladni utamon” – meséli Balázs, akinél már egészen korán látszott, hogy oktató lesz belőle, csak az nem volt biztos, hogy hol, milyen szakterületen és milyen szinten.
Egyik legemlékezetesebb élménye ahhoz kapcsolódik, amikor egyik kutatásához kapcsolódóan épp mélyinterjúra készült a Nemzeti Védelmi Szolgálat épületében. Ott ugyanis egy rácsos ajtóval védett folyosón vezették át. Ettől ugyan megszeppent, de végül az interjú nagyon jól sikerült, ami deminisztifikálta benne a védelmi szervek irányába mutató félelmet.
Mint mondja, pályájával már most elégedett, nincs oka az elégedetlenségre. „Be kell látnunk, hogy saját pályánk valójában egy folyamat, s mi saját tempónkban lépkedünk rajta. Ha ez sikerül, elégedettek tudunk lenni úgy az aktuális helyzettel, hogy közben nem veszítjük el a motivációt az előrelépésre sem. Ahhoz, hogy tudjuk, kik is vagyunk valójában, sokat kell próbálkozni, de e próbák mind-mind hozzáadnak a személyiségünkhöz” – mutat rá a fiatal tehetség.
A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.