Mindig lenyűgözőnek találta a mikrobák és általában a biológiai rendszerek sokszínű funkcionalitását Koók László, a Pannon Egyetem adjunktusa, biomérnökként pedig lehetősége van ezt a tudást átültetni a gyakorlati problémák megoldására. És mi lehetne nagyobb kihívás, mint kísérletet tenni a fék nélkül száguldó ipari termelés és energiafogyasztás biológiai szempontú, hatékonyabb, környezettudatosabb, fenntarthatóbb szemléletű megreformálására? És hogyan segíthet ebben a zene, a sakk és a sörfőzés?

A bioelektrokémiai rendszerek olyan berendezések, amik speciális mikroorganizmusok segítségével képesek a szerves anyagban kötött energiát elektromos energiává alakítani, és képesek megújuló elektromos energia hasznosítására is a különféle szerves vegyületek bioszintézisében. Ezek a rendszerek tehát használhatók bioelektromos áram, megújuló alapú hidrogén és egyszerűbb szerves komponensek előállítására, de ezen túl alkalmazhatók a szennyvíztisztításban, az űrkutatásban, a szenzorikában és a biorobotikában is.

„A technológia előnyét éppen ez a változatos felhasználhatóság, a nagy elméleti hatékonyság és a rendszerekben aktív mikrobák könnyű hozzáférhetősége jelenti. Bár a terület zömében még kutatási fázisban van, számos gyakorlati alkalmazása megvalósult már, így többek között élesben kipróbálták zenei fesztiválon keletkező szennyvíz hasznosítására, egyes helyiségek megvilágításához szükséges elektromos energia előállítására és önfenntartó robotok táplálására is. Jelenleg az ipari szférába való belépés kapujában vagyunk, ahol a legfőbb cél az, hogy fontos biológiai alapú vegyületeket lehessen előállítani hulladékként, melléktermékként keletkező szerves anyagok hasznosításával” – mutat rá munkájának lényegére László.

Mint meséli, szerencsésnek érzi magát, mert számos élethelyzetben vették már körül példamutató emberek, mentorok. „Ilyenek például középiskolai biológia és matematika tanáraim, hiszen ők vezettek a tudományos pályára. Később aztán egy kiváló kutatócsoportba kerültem az egyetemen, ahol jelenleg is dolgozom. Itt több kolléga az első 2 %-ba tartozik világszinten a tudományos kutatók rangsorában, így egy szakmailag és emberileg is támogató környezetet biztosítanak számomra” – mutat rá László, aki azokra is példaképként tekint, akik aktív részt vállalnak a fiatalok tehetséggondozásában.

Számára is fontos, hogy ezen a téren aktív segítséget nyújtson a tehetséges fiataloknak, emellett jobban kibontakozna a zenében is. Szeretne eljutni egy általa komponált zenei darabig, továbbá céljai közt szerepel, hogy minél több természeti értéket meglátogathasson szerte a világon.

Egyik legemlékezetesebb élménye szakmája kapcsán az volt, amikor az első általa összeállított mikrobiális üzemanyagcella működni kezdett. „Rendkívül felemelő érzés alkotni valamit, ami működik. A mérőrendszer kijelzőjén egyre felfelé kúszó bioelektromos jel varázsa, azt gondolom, végigkíséri majd a szakmai pályámat” – emlékszik vissza László, akinek egyik vágya az, hogy csak egyetlen napra összemenjen egészen picire. Ez a trükk ugyanis jócskán hozzájárulna ahhoz, hogy közvetlenül látva megértsük a molekuláris szintű biofolyamatok működését, mely tudást aztán a gyakorlati alkalmazásban kamatoztathatnánk.

A mindennapokban nélkülözhetetlen pihenéshez számos módszere van, amibe egy egyszerű baráti összejöveteltől a sakkozáson át még a sörfőzés is beletartozik. Könyvtára is igen sokrétű: Dosztojevszkij Félkegyelműjétől kezdve Jack London Északi Odüsszeia-n át az Ady összesig sok mindenhez visszanyúl, ha inspirációt kell gyűjtenie. „Ezek a dolgok egyben segítenek kikapcsolni, mivel eltolják a fókuszt a kutatásról, munkáról, másrészt viszont sokszor éppen ezzel járulnak hozzá egy-egy új tudományos ötlet, megoldás megszületéséhez” – teszi hozzá a fiatal biomérnök, akinek pályaválasztását annak ellenére támogatta a környezete, hogy ez a pálya egyáltalán nem volt jellemző a családjában.

„A kutatókra jellemző, hogy mindig a jobb, hatékonyabb, modernebb dolgok irányába igyekeznek haladni, éppen ezért ritkán teljesen elégedettek. Részemről én elégedett lennék, ha a jövőben is lenne lehetőségem a tudományt, s kifejezetten a magyar tudományt szolgálni, munkámmal pedig nemzetközi tudományos szinten is maradandót alkothatnék a szakterületemen. Szintén elégedettséggel tölt el, amikor híd lehetek egy fiatal hallgató és szakma közt, ezáltal hozzájárulva egy új tehetség kibontakozásához” – mutat rá László.

A mostani gyerekekhez pedig komolysággal, de bizalommal telve szól. „A tudásnak egyre értékesebb szerepe lesz a jövőben, és ez nemcsak a természethez kötődő és mérnöki tudományokra, de a humán tudományokra is igaz. Ha tehetik, igyekezzenek mindezeket elsajátítani, mert várhatóan olyan globális kihívások és civilizációs kérdések közepette fognak felnőni, melyben a kreativitás, az empátia és ez a tudás vezethet válaszra.”

A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.