Szorongóbbak-e a 21. század gyermekei? Milyen környezeti tényezők növelhetik náluk a figyelmi problémák kialakulásának esélyét? És mely módszerek lehetnek igazán hatékonyak a figyelem fejlesztésére? E kérdések töltik ki Vekety Boglárka, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar adjunktusának mindennapjait, aki különösen fontosnak tartja, hogy a válaszokat valódi tudományos bizonyítékok alapján találja meg.

A gyermekkor egy különösen érzékeny időszak a különféle környezeti ingerek tekintetében, amik nagy hatást gyakorolnak a fejlődésre, ezért Boglárka számára rendkívül fontos ennek az időszaknak a tudományos igényességű vizsgálata, a gyermekek pszichés jólléte és az ehhez kapcsolódó nevelési kérdések.

„Néhány éve, a doktori kutatásom alatt egy olyan mindfulness programot mutattunk be általános iskolásoknak, amely során egy agyhullámokat érzékelő fejpánt folyamatos visszajelzést adott a gyermekeknek arról, hogy a gyakorlat közben nyugodt és fókuszált állapotban vannak vagy éppen elkalandoztak. Ezzel az volt a legfőbb célunk, hogy fejlesszük figyelmüket és önszabályozási képességüket. Ezeket a terepi kutatásokat sosem felejtem el, hiszen nagyon sok pozitív visszacsatolás ér ilyenkor” – avat be munkájának részleteibe a fiatal pszichológus.

„A gyakorlatok kapcsán viszont többször is belefutottam abba, hogy a mai gyerekeket egyre inkább problémásnak gondolják a tanárok és a felnőttek, ugyanakkor nem találtam meggyőző kutatási eredményeket arról, hogy ez valóban így lenne. Éppen ezért a következő években egy olyan meta-analízist készítettem, amelynek segítségével objektíven vizsgálni tudtuk, hogy vajon tényleg problémásabbak-e a mai gyerekek, vagy ez csupán egy mindenkori hiedelem.”

Bogi a kutatás során több mint 100 korábbi reprezentatív felmérést elemzett, melyekben egy bizonyos validált kérdőívvel mérték a gyerekek érzelmi és viselkedési problémáinak mértékét. Ezek alapján az 1980 és 2020 közötti időszakról meg lehetett mondani, hogy nőtt, csökkent vagy nem változott az olyan problémák mértéke, mint a figyelemzavar, az agresszió vagy a szorongás.

Az eredmények megerősítették Bogi sejtéseit: a gyerekek nem lettek összességében problémásabbak az elmúlt négy évtizedben, csupán a hiedelem él bennünk erről. „Amikor külön elemzéseket végeztünk, még azt is láttuk, hogy az agresszió és a szabályszegő viselkedés a várakozással ellentétben éppen hogy csökkent, a szorongás mértéke nem változott, a figyelemi problémák mértéke azonban sajnos egyre növekedett az elmúlt 40 évben.”

„Mivel óvodapedagógusokat és kisgyermeknevelőket tanítok, a kutatásból szerzett friss tudást át is tudom adni nekik, ők pedig a munka világába lépve alkalmazni is tudják azt a gyerekeken” – teszi hozzá a fiatal tehetség, akinek motivációját legerősebben kíváncsisága vezérli.

Boginak elmondása szerint nagyon vegyes a bakancslistája. „Az első, mint magánember, hogy felneveljem a születendő gyermekemet. A második, mint kutató, hogy egy neves folyóiratban, mint a Nature vagy a Science, publikálják majd egy cikkemet. A harmadik pedig egy gyermekkori vágyam, hogy egyszer találkozhassak egy hatalmas emlőssel, mint egy elefánt vagy egy bálna.”

Mentorának és példaképének Garai-Takács Zsófit tartja, aki doktori kutatásai alatt témavezetője volt, és azóta is együtt kutatnak. „Jókedvű, humoros és pozitív személyiségnek tartom őt, aki mindig elő tud rukkolni valami új nézőponttal, ami nekem nem jutott eszembe, és támogat az új ötletek kivitelezésében” – teszi hozzá.

A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.